engem a feleségem küldött coach képzésre

„Engem a feleségem küldött” – mondta a milliárdos céget vezető vállalkozó a bemutatkozó körben. Ez a történet róla és társtulajdonos feleségről szól, aki úgy vélte, hogy egyáltalán nem tud a férjére hatni sem a családi, sem az üzleti életüket tekintve. Azért, hogy ezen változtasson, először csoportdinamikai tréningen, és egyéni coachingon vett részt, majd elvégezte a business és life coach képzésünket is. De nemcsak ő, hanem a férje is, konfliktusaik megoldásán keresztül eljutottak oda, hogy egymást húzzák, inspirálják. Wiesner Edina, az In Dynamics Consulting vezető coachának írása.

Marcsi 2019. nyár végén hívott fel azzal, hogy egyrészt érdekli a pszichológia, és szeretne valamit erről tanulni, másrészt, kommunikációs zűrök vannak a cégben és magánéletben, „elbeszélünk egymás mellett” – mondta. Ezenkívül olvasta az Érzelmi és társas intelligencia tréningünk kiírását, ami nagyon megtetszett neki, különösen az fogta meg, hogy a csoportdinamikai módszer milyen átfogóan fejlesztő hatású lehet. Érdekelte, vajon egy ilyen tréning jó lehet-e az általa ecsetelt munkahelyi problémák megoldására: az alkalmazottak nem teljesen azt csinálják, amit megbeszélnek, ami miatt feszültségek vannak, valamint néhány vezetői döntést meg kellene már hozni, de hát a főnök, a férj, nagyon elfoglalt. 

Ahogyan Marcsi felvázolta a helyzetüket, egyre világosabbá vált számomra, hogy ezekre a problémákra valószínűleg inkább jobb lenne egy teamfejlesztés, és/vagy vezetői coaching, de ő mindenképpen ragaszkodott a tréninghez (egyszerűen tetszett neki amit olvasott). Ugyanakkor a munkahelyi problémák orvoslásához a főnöknek lenne leginkább érdemes részt vennie a csoportdinamikai tréningen, ahol a saját magatartására, szerepeire, kommunikációs stílusára reflektálhatna és visszajelzést kaphatna másoktól.  

A férj 2-3 hét múlva azzal hívott, „na, akkor miről is van szó, mi ez az egész?” Majd hozzátette, hogy csak azért vesz részt az egészen, mert a felesége ajánlotta neki. 

Az első megmerítkezés – az első csoportdinamikai tréning

Attila a tréningen több hozzá hasonló korosztályú és beosztású férfival ült egy csoportban, és azonkívül, hogy méregették egymást, kiderült, vannak közös találkozási pontjaik, pl. mindenkinek van a feleségével kapcsolati problémája, kommunikációs félreértések a családban, mindegyiküknek valamilyen formán nehéz gyerekkora volt, és kritikus helyzeteket éltek át egyik vagy másik szülővel. Ezek a „nagy találkozások” pillanatokra elgondolkodtatták Attilát – aki egyébként egy okos és sikeres férfi – és egyre többször csatlakozott a többiek beszélgetéséhez, egyszerűen kommunikatívabbá, oldottabbá vált. Már nem az volt a fontos, hogy ki mekkora autóval érkezett, és mennyire sikeres, hanem milyen gondokat, és számukra nehezen kezelhető munkahelyi és privát életbeli helyzeteket élnek át, amiben egyszerűen tanácstalanok, és amiért a tréningen is részt vesznek.

Csoportdinamika csecsemővel

Marcsi – ahogy látta a férjén a változást, benne is megerősödött, érdemes résztvennie a tréningen – egy hónappal később ő is részt vett egy csoportdinamikai tréningen, akkor még kicsi gyerekkel a karján. A férje is elkísérte, hogy vigyázzon a gyerekekre addig, amíg a feleség tréningezett a többiekkel, de a szünetekben Marcsi ismét felvette az anya szerepet, a legkisebbet még szoptatta, de a másik kettő sem fogta vissza magát, hogy az anyaidőt kikövetelje.

A tréningen kiderült, Marcsinak igen jó az észlelése, csak keveset fejez ki belőle, ugyanakkor amikor megszólal, frappánsan összefoglalja a gondolatait és érzéseit, de összességében mégis visszahúzódó, és magába folytja impulzusait: 

– Marcsi, mi a helyzet veled, akkora levegőket veszel itt mellettem, mintha akarnál valamit mondani, de aztán mégsem. Mi az amitől vagy akitől ennyire hallgatsz? Mintha a te gondolataid nem lennének elég fontosak számodra.

Nem hiszem, hogy annyira fontos lehet, amit én gondolok, és a többiek eleve gyorsabbak, rutinosabbak. Vajon a férjem elbír-e a munkája mellett a három gyerekkel? Mekkora terhet rakok rá így! Tipikus anya, nem?

– Igen, sőt, rendes lány vagy! Így ne okozz lehetőleg senkinek se gondot, de mindezt úgy, hogy előre megoldasz mindent! Nem?

– Kényszeredetten mosolygott, majd hozzátette: Igen, nálunk a családban nem volt divat a másikat terhelni a problémákkal, hozzászoktam, hogy egyedül kell megoldanom a problémáimat. Persze, ezt frusztrál és jól beszólok neki, hogy nem segít semmit a családban. 

Pszichológus vagy coach?

Aztán pár hónap múlva megkeresett, hogy tudnék-e neki pszichológust ajánlani, mert komoly kommunikációs félreértései vannak a férjével, és úgy látja, minden feladat rá hárul, és már nem bírja a három gyerek mellett. Ahogy beszélgettünk, kérdéseket tettem fel neki, talán a legegyszerűbbeket: hogy hat az rá, amit éppen átélt, milyen érzések járják át, és mit mondana a legszívesebben. Erre felkiáltott, „…éppen  erre van szükségem, hogy valakivel így átbeszélhessem a helyzeteket”. Ezt követően kezdett el hozzám járni coachingba.

A távolság és a Covid helyzet miatt, hol személyesen, hol pedig Skype-on találkoztunk. Azon dolgoztunk, hogyan fejezze ki igényeit, a számára fontos érzelmeit, akár félelemről, akár örömről van szó. Nagyon büszke voltam rá, mert az új viselkedése, ahogy önmagát (érzéseit és gondolatait) felvállalta, megkönnyebbülést és sikereket hozott számára, mi több, a férje vevő volt erre az új stílusra. Attila meghallgatta, és a kettejük közt lévő kapcsolat, egymás meghallgatásával, kezdett fordulatot venni, lelassultak, valóban beszélgettek egymással, és többet figyeltek egymás igényeire. Egyre több dologban megállapodtak, pl. kinek mikor van szüksége privát időre, ki mikor találkozik barátokkal, ki mikor vigyáz a gyerekekre, hogy a másik eljárhasson „fitneszbe” (mindketten végeznek testedzést), hogyan legyenek a reggelizések (együtt-külön), hazavárjunk-e vacsorára, és szóljunk, ha nem számíthatunk a másikra stb., stb.

A tréning segített a különféle szerepek meghatározásában

Előkerültek olyan témák is, amik nem a privát életet érintették, hanem Marcsi cégben betöltött szerepét, és feladatait. Ki is ő ebben a cégben: feleség, a tulaj felesége vagy egy tulaj, és egyébként főnök. Nem volt könnyű ezeket a szerepeket szétválogatni, azt hogy melyik kapcsán hogyan érzi magát, és vajon mikor melyik „gatyába kell beleugrania”, és aszerint gondolkodnia, viselkednie. Ahogyan ezt ő mondja magáról: „egyik ajtón Marcsi anya, másik ajtón Marcsi főnök”. 

Sok mindenről esett szó, például: 

–Attilának igazán jó üzleti ötletei vannak, hihetetlen hogy miket talál ki. De ahogy tálalja, attól égnek áll a hajam. Simán kijelenti, hogy ez és ez van, és holnaptól így vagy úgy csináljuk, ami lehet, teljesen ellentétes az eddigi gyakorlattal. Egyáltalán nem egyeztet velem. 

Mit üzen egy ilyen helyzet neked?

Olyan mintha semmibe venne, nem számítok neki, és iszonyatosan felháborít, hogy lemaradtam valami infóról, nem figyeltem eléggé. Szomorú leszek tőle.

Mit reagálsz ilyenkor? 

– Egyszerűen csak pampogok – de fejben már minden rossz forgatókönyv egészen a válásig készen van –, és jól kiosztom, amitől pedig neki áll fel a szőr a hátán, mert hogy mindent kontrollálni akarok. 

– Mi az amitől ennyire kiakadsz? 

– Korábban is voltak már olyan esetek, amikor elúszott egy csomó pénzünk, mert nem beszélte meg velem a döntést, ekkor szinte csak az én fizetésemből éltünk,ami egy nagyon nehéz időszak volt. Nagy a bizonytalanság bennem. 

Úgy tűnt első hallásra, hogy mennyire ellentétei egymásnak, míg a férj merész, ötletelő, akár óvatlan, addig ő biztonságra törekvő, és részletekbe menő. Az is kiderült, hogy amikor a férje hallgat rá, és átbeszélik egy-egy ötletnek a részleteit, akkor Marcsi is nyugodtabb, és a férj is elismerte, nagyobb biztonsággal áll neki a megvalósításnak, mert jobban rálát olyan részletekre, amikre ő nem gondolt. Az egész vállalkozást ebben az együttműködésben építették fel. Azonban az utóbbi pár évben a kommunikáció elcsúszott, és a 3 gyerek mellett nem volt annyi idő a dolgok átbeszélésére, minimálisra csökkent a kommunikáció kettejük között. 

– Tehát egész jó páros vagytok, remekül kiegészítitek egymást: 

Elmosolyodik, és hozzáteszi: – Igen, most hogy ezt mondod, tényleg így lehetne. És milyen jó lenne, ha ez többször fordulna elő… 

Jó nő vagy csak egy munkagép?

Marcsi témáihoz az is hozzátartozott, hogy mennyire jó nő, vonzó e a férje számára vagy csak anya, és a férje számára nem is nő, hanem a gyerekei anyja, amúgy munkagép. Így eljött az a pillanat is, amikor egy szakértő társaságában rúzst is választottunk neki, ami jól illett csodás barna hajához és fehér arcbőréhez. 

Provokatív coaching – mit tesz, ha az ember lánya humort tanul?

Marcsi saját maga mondta ki egy alkalommal, hogy lefagy helyzetekben, és nem tud elég gyorsan reagálni az őt váratlanul érő dolgokra. Így vett részt egy provokatív coaching képzésen, aminek kapcsán azt ígértem neki, hogy fejlődik a spontán, játékos viselkedése, lazább lesz, kevésbé fog a képzés hatására helyzetekre rágörcsölni. Nem sokkal a képzés után örömmel jelezte vissza, hogy a gyerekei azt mondták, „…anya olyan más vagy, és sokkal nevetősebb”. 

– Attilát is ugratom, és küldök egy-két fricskát, nagyokat röhögünk. Elkezdte érdekelni, hogy hol is voltam én pontosan”. 

Marcsi valóban könnyedebben vette a gyerekek nyűgösségét is, és még egy fontos változást vettem észre, egyre kevésbé tapasztaltam azt az aggódó arckifejezést, ami szinte egyvégtében jellemezte őt. Ahogy a férjével való beszélgetésbe is „elővette” a laza, humoros oldalát – a humor a  provokatív stílus egyik lényeges eleme.  Attilát annyira feldobta az új kommunikáció a feleségével, hogy a következő alkalommal eljött a provokatív coaching képzésre. Itt igazán elemében érezte magát és ekkor fogant meg benne, szeretne elvégezni egy hosszabb coachképzést is.

Mindezt annak is köszönheti Marcsi, hogy a benne végbement változások egyértelműen felkeltették a férje érdeklődését is, aki nem szeretett volna lemaradni. Amellett, hogy egyre több világos megállapodás született az időbeosztásuk, munkájuk, igényeik kapcsán, és egyre jobban megismerték egymás viselkedésének mozgatórugóit, Attilát egyre jobban érdekelte, Marcsi mit tanul, és ez őt is arra inspirálta, változtasson és szintén tanuljon. 

Először Marcsit üdvözölhettük a Business és Life Coachképzésünk résztvevői között. A bemutatkozó körben óvatosan, de azért határozottan kijelentette, nem akar ő coach lenni, de az érdekli, hogy a problémákat és a konfliktusokat hatékonyan tudja megoldani, egyértelműbben kommunikáljon, tovább fejlődjön az önismerete, és társas készségei. Marcsi a képzés felénél úgy döntött,  mégis akar a képzési idő alatt gyakorló coachingot folytatni, mert látta a társain, mekkora örömöt jelent számukra, hogy másoknak tudnak coachinggal segíteni az elakadásokban, a fejlődésben. Azon gondolkodik, hogy a coach képzés elvégzése után rendszeresen fog foglalkozni ügyfelekkel, mert szeretne hozzájárulni mások boldogságához, és adni abból az örömből, amit ő is megtapasztalt a saját fejlődésében. 

Út a Business és Life coach képzésig

Most ott tart a történetük, hogy Attila is beiratkozott a Business és Life coach képzésünkre, mert érdekli az, hogy emberek élethelyezetbeli elakadásaiban segíthessen, és vezetőként hatékonyabban tudja megoldani a felmerülő problémákat, valamint tudjon segíteni a munkatársai fejlesztésében.

Egy hosszabb önismereti alapú coach képzés elvégzése sokkal komolyabb önismereti kihívások elé állítják a coachingot tanulókat, hiszen másoknak kell segíteniük, ennek kapcsán számos olyan önismereti téma merül fel bennük, ami más önismereti foglalkozáson vagy egyéni coachingban, terápiában nem fog előkerülni. 
Így azt gondolom, hogy  egy coach képzés hozadéka nem mindig az, hogy az illető coachként dolgozzon, hanem önismerete, kommunikációs készsége fejlődjön, és ezáltal a saját életében, és munkájában sikeresebben oldjon meg korábban elképzelhetetlen akadályokat.