Mindannyian tapasztaltuk már, hogy bizonyos embereket, kollégák egyszerűen idegesítenek. Érezzük, hogy vele, velük biztosan nem leszünk kebelbarátok. Sok esetben konkrétan meg tudjuk fogalmazni hogy miért, máskor viszont egyszerűen csak ellenszenves valaki, nem kutatjuk az okát. Ilyenkor akár ok nélkül is, egy számunkra semleges vagy akár ismeretlen témában is határozott ellenvéleményt fogalmazunk meg, esetleg letorkolljuk a másik felet. Mi lehet ennek az oka, hogyan reagáljuk le és hogyan lehet feloldani ezeket a beidegződéseket?
Az „ellenszenv” oka sokféle lehet: tudatos (megbántott valamikor; egy tőlem teljesen idegen – számomra idegesítő – személyiség típushoz tartozik; nem értek egyet a munkamódszereivel vagy elveivel…stb) vagy tudattalan, amikor nem tudjuk – vagy nem akarjuk – megfogalmazni miért ellenszenves az illető, egyszerűen csak idegesít bennünket. Az emberek többféleképpen reagálnak egy ilyen – számukra ellenszenves – ember jelenlétére (ezt hamarosan megvizsgáljuk), azonban ezek a kezeletlen érzések a munkahelyi kapcsolatokat és így a munkavégzés hatékonyságát is nagyban befolyásolják.
Vizsgáljuk meg a legtipikusabb reakciókat:
1. Az ösztönös vagy az elkerülő
Az ösztönös vagy az elkerülő személyiségtípustól vagy az adott szituációtól függően a reakció lehet ösztönösen agresszív vagy elkerülő magatartás. Az ösztönösen reagáló személy nem ismeri fel saját érzéseit, hanem gát nélkül éli meg indokolatlan dühét, ellenszenvét. Ezt sok esetben sem ő, sem beszélgetőpartnere, munkatársa sem érti és nem is tudják kezelni. Általában kitalál egy semmitmondó címkét a viselkedésére (“Biztos fáradt vagyok, azért voltam ideges”), vagy a másikat minősíti le (“Ezzel az idiótával csak így lehet szót érteni”).
Ez a reakció, ha kezeletlenül hagyjuk előbb-utóbb teljesen ellehetetleníti a munkavégzést. Az elkerülően reagáló személy felismeri, hogy nem tud együtt dolgozni a számára antipatikus személlyel és ahelyett, hogy feloldaná magában a konfliktust, inkább – ha lehetősége adódik rá – elkerüli a kontaktust. Inkább más utakat, más megoldásokat keres – akár kétszer annyi energiabefektetéssel – mint hogy együtt dolgozzon ellenszenve tárgyával.
2. A kognitív
A kognitívan reagáló személy már felismeri, hogy bizonyos embereket, embertípusokat nem tud tolerálni, esetleg félelmet, agresszivitást vált ki belőle és tudatosan próbálja kezelni a helyzetet. Rájön, hogy nem az adott személlyel van gondja, hanem a típussal. Ebben a helyzetben is megmaradnak a negatív érzések, de azokat elfojtja, próbál rajtuk uralkodni. A feladatra koncentrál, így „élve túl” az illetővel az együttműködést. A fegyelmezett embereknél ez a megoldás (az érzések elfojtása, uralkodás rajtuk) vagy rövid távon működik vagy akkor, ha csak közvetett, időleges kapcsolatban vannak az adott személlyel.
Ha sok ilyen helyzettel találkoznak a mindennapokban, vagy az élete más területein is adódnak kezeletlen stressz-gócok, illetve ha hosszabb távon és szorosabban együtt kell dolgoznia egy számára irritáló személlyel, akkor a fegyelmezettség hosszútávon bizony kevésnek bizonyul.
Az ösztönös és elkerülő reakció már rövid távon és közvetlenül is negatív hatást gyakorol a munkavégzés minőségére, a kognitívan reagáló személy pedig hosszútávon nem fogja tudni kezelni a helyzetet, ezért az érzések feloldása, a szituációk megoldása elengedhetetlen a hatékony munkavégzéshez.
3. A feloldó
A feloldásra törekvő egyén felismeri, hogy bizonyos személy(ek) feszültséget, ellenszenvet váltanak ki belőle, sőt bizonyos személyekkel szemben nem tudja értelmezni saját – ösztönös/elkerülő – viselkedését. A feloldás részeként viszont nem áll meg a kognitív kezelésnél, hanem sok esetben külső szakember (vagy kifejezetten erre irányuló tréning) bevonásával az érzések gyökerét tárja fel. Ez egy többlépcsős folyamat, amely mindig magában foglalja, hogy az egyén saját maga, majd az adott személy számára is őszintén kifejezze a vele – vagy az adott szituációval – kapcsolatos érzéseit.
Az „ellenpontja” erre nyilván reagálni fog – lehet, hogy értetlenül áll megnyilvánulása előtt, lehet hogy saját hasonlóan negatív érzéseivel reagál és lehet, hogy elfogadóan nyilatkozik. Mindenesetre az addig felszín alatt kavargó érzések a felszínre kerülnek elindul a kommunikáció, ami megfelelően kezelve a konfliktus megoldásához fog vezetni.
Pál László
HR szakértő, coach
Az érzések megfogalmazását, az „érzelmi konfliktus megoldás” gyakorlását csoportdinamikai tréningünkön teljesen személyre szabottan sajátítják el a résztvevők.