Cikkünk a HR Portálon jelent meg.

A legtöbb képzés, így a coach képzés is komoly befektetést jelent, amelynek során nemcsak időt, pénzt fektetünk be, hanem elvárásokkal, feltételezésekkel vágunk neki. Mivel az elmúlt években megszaporodott a coach képzések száma, mielőtt eldönti, melyiket is választja, érdemes megfontolnia és átgondolnia az alábbi kérdéseket és szempontokat.

 

Nem is olyan könnyű manapság a megfelelő coach képzést kiválasztani. Igazi kihívásnak számít eligazodni a számos ajánlat között. Ám az, hogy melyik mellett döntünk, fontos lehet, mivel valószínű, hogy az életünk során nem igen fogunk még egy másik coaching kurzusra is befizetni.

Mi, a cikk írói, nem mondhatjuk magunkat elfogulatlannak – mivel coaching, tréning és szervezetfejlesztéssel foglalkozó szakemberek vagyunk -, mégis, ahelyett, hogy csatlakoznánk „a legjobbak”, „egyetlen”, „első” stb. zajos klubjához, inkább összegyűjtöttünk pár információt Önnek, ami segíthet a döntés meghozatalában.

1. Milyen hosszú egy „rendes” coach képzés?

Idehaza az „átlagos” coach képzés 120-150 órás. Ne csodálkozzon senki, ha az 50-től egészen a 400 óráig terjedő képzéseket talál. Nincs semmiféle „központi” szakmai követelmény, pontosan hány órásnak kell lennie egy valamirevaló coach képzésnek. Tanítási napokban kifejezve, a piacon találni 4 napost, és a 15 napostól egészen 32 napos képzésig sokfélét. Kinek-kinek érdemes átgondolni, mennyi ideje van a képzés elvégzéséhez, a tanítási napok milyen sűrűn kövessék egymást, mekkora az ajánlott képzési időintervallum, és hogy mindez megfelel-e a fejlődésről, tanulásról vallott elképzelésének.

A mi tippünk: a választott coach képzés olyan hosszúságú legyen, ahol alkalma van legalább egy gyakorló coaching folyamatot végig vinni. Az is fontos, hogy legyen ideje reflektálni a saját gyakorló coachingjára, és a tanultak beépülhessenek, valamint kialakulhasson a coach identitás. Lényeges, hogy a coaching képzés során Ön is tudjon változni, hiszen eleve a változásban fogja segíteni a klienseit. Ehhez idő kell! Véleményünk szerint a szuperintenzív képzések során kis esély van a saját változás megtapasztalására.

2. Milyen tartalmú legyen a coach képzés?

Szerintünk nem létezik a nagybetűs „COACH KÉPZÉS”, mivel a coaching szakma nem egységes! Sokkal inkább elmondható, hogy a különféle tartalmú képzések között tudatosan kell tudni választani. Ahhoz, hogy jobban a kulisszák mögé lásson, pár alapvető kritériumot érdemes átgondolnia. Fontos, hogy a képzésnek legyen koncepciója, ne csak egymást követő tematikákat kínáljanak. Bizalommal lehet a képző iránt, ha világosan kiderül, melyik „iskolát” képviseli, és milyen módszerekben jártas, pl. azért is, hogy a perspektívaváltás képességét ne csak elméletileg ismerjék.

Ha a coach képzés sűrű, sok tartalmat kínál, valószínű, hogy az egyes témákban nem lehet elmélyülni. Ezek inkább elméleti bevezetést nyújtanak kis gyakorlattal a különféle tematikákba. Jó tudni, hogy pl. a projekt, team coaching, vagy konfliktus kezelés stb. 2 esetleg 5 órában való feldolgozása mindössze információt nyújt, így a pár órás elmélet után senki sem válik projekt coach-csá, vagy profi konfliktuskezelővé! Előnyük viszont, hogy képet adnak ezekről, és a későbbi továbbképzésekre vonatkozóan ötletül szolgálnak.

Egyes iskolák inkább a problémamegoldást tanítják – ezt gyorsabban meg lehet tanulni – míg mások a szakmai személyiségfejlesztésre helyezik a hangsúlyt – ehhez viszont több időre van szükség. Vannak, akik Life, és vannak akik Business illetve mindkét coachingot oktatják. Bármelyik legyen is, szerencsés ha a képzésben a feedback módszertanilag hangsúlyt kap, így ahogy a coaching, úgy a coach képzés is a reflexiót és tapasztalatfeldolgozást helyezi központba. A képzés része legyen a szupervízió, ne pedig utána kínálják borsos áron!

A mi tippünk: érdemes mérlegelnie, milyen minőségű tartalmat szeretne elsajátítani, hogy a tisztán egyféle módszertanra irányuló vagy az átfogó irányultságú képzést választja-e. Lehetőleg olyan képzést válasszon, ahol az önismeret hangsúlyt kap, hiszen a coachingban a személyiségével fog dolgozni (pl. ha a Ön inkább konfliktuskerülő, nem fog tudni igazán konfliktusos helyzetek megoldásában segíteni). Bár sokan hirdetik magukat gyakorlatorientált képzésnek, mégis inkább frontális képzéseket tartanak, hiszen ahogy már említettük, pl. a konfliktuskezelést 4 órában nem lehet elsajátítani, maximum elméletileg lehet tanulni erről.

3. Hány résztvevős a tanulócsoport?

A coaching területen vannak kiképzők, akik már 5 fővel is elindítanak csoportot, és vannak, akik akár 40-50 főt is egyszerre képeztek. Egy olyan szakmánál, mint a coaching, ahol a személyes fejlődés előmozdítása esszenciális, – ehhez a figyelem, a meghallgatás, a kérdezés és a visszajelzés az egyik fontos munkaeszköz – hangsúlyossá válik a kiképző és a csoporttársak visszajelzése, és a képződőre szánt személyes idő!

A túl kicsi csoport előbb-utóbb családias hangulatot teremt, ezért a csoporttagok és a képzésvezető között kialakuló lojalitás miatt Ön eleshet az őszinte, és fejlődésre inspiráló visszajelzésektől. A kiscsoportban a sokszínűség, a különbőzőség kevésbé jelenhet meg, ezért kevés véleményt és tapasztalatot ismerhet meg. A túl nagy csoportban viszont, pl. 12-14 fő felett, valószínű „sikerül megbújnia” , azaz a kihívások is ritkábban érik, és kevesebb időt, teret kap a csoportban. Így a személyes fejlődés fölöslegesen lassulhat, nem is beszélve arról, hogy a kiképző figyelme megoszlik a sok résztvevő között, tehát arányosan kevesebb idő jut az egyes résztvevőre!

A mi tippünk: válasszon olyan képzést, ahol garantáltan a legalább 8 fő és legfeljebb 14 fő közötti a képződök létszáma! Azt is szerencsésnek tartjuk, ha a csoportot 10 fő felett két kiképző vezeti, így megkaphatja a megfelelő figyelmet, és az Önre vonatkozó személyes visszajelzések is differenciáltabban segíthetik a haladást.

4. Mennyire képzettek a kiképzők?

Érdemes figyelembe vennie, hogy a leendő kurzus képzői milyen személyes, szakmai és terepkompetenciával rendelkeznek. Ajánlott a kurrikulumoknak utána nézni, azok elérhetőek-e, és világosan kiderül-e a szakmaiság és a képzettség: van-e üzleti tapasztalata (busines coaching esetén), vagy inkább elméleti szakember, publikál-e, milyen más, a segítő szakmákban elismert képzettsége, illetve szakmai tapasztalattal rendelkezik-e, és milyen módszerspecifikus képzettségei vannak.

Fontos szempont, hogy a coach képzést hányan tartják, pl. „one man show” – 1 vagy maximum 2 fő oktatja a leendő coachokat – illetve a képzők teamet alkotnak. A többfős képzéseknél lehetősége van többféle coach mintát és szemléletet elsajátítania, valamint a fejlődéséhez differenciáltabb visszajelzéseket kaphat.

A mi tippünk: a képző coachnak legyen valamilyen módszerspecifikus eljárásban is végzettsége (ne csak mondja, hogy ért hozzá), valamint más tanácsadási, és képzési formában gyakorlata (pl. tréner). A szimpatikusnak tűnő képzőkkel ismerkedjen meg személyesen, és tegyen fel nekik kérdéseket, mint pl.: Mióta foglalkoznak coachinggal? Ők kinél és mikor képződtek? Milyen más képzésen vettek részt, ami pl. a coaching eszköztárban való jártasságot támogatja? Gyakorolják-e a coachingot vagy csak képeznek? Ha kérdéseire hezitáló, elodázó a válasz, vagy megpróbálnak erőből válaszolni, netán „tudatlanságáért” kioktatni, egész biztos lehet benne, hogy ehhez a szakmához nem a megfelelő kiképzőt találta meg! Még egy fontos dolog: a képzés szupervízora legyen okleveles szupervizor, aki szupervíziót nyújt és nem mentorálást!

5. Milyen más háttere van a kiképzőknek?

Meghatározó, hogy milyen más munkatapasztalata volt a coaching előtt, és milyen terepkompetenciája van. Az sem mellékes, hogy a leendő kiképző milyen önismereti módszertanban jártas, melyikből szerzett szakmai egyesület által elismert oklevelet. Ha már itt tartunk, azt se titkolják el Ön elől, melyik szakmai egyesületnek tagjai, és ezekről mit lehet tudni, hol, miben számítanak a szakmai karrier során. A coaching szakma tanulásánál fontosnak tartjuk, hogy ne frissenvégzett coachok, önjelölt mentorok, és szupervízorok kísérjék a tanulást, hanem valóban gyakorló coachtól illetve kiképzett szupervízortól tanuljon.

A mi tippünk: érdemes időt szánnia a különféle szakmai egyesületek átböngészésére (pl. ha nemzetközi egyesület, melyik országokban terjeszkedik, hány tagja van, és ott mennyire népszerűek)! Ha olyan képzés mellett teszi le a voksát, ahol külföldi képzőt is alkalmaznak, illetve külföldi szakmai szervezetekre hivatkoznak, érdemes ezeknek is utánaolvasnia, ugyanis kiderülhetnek olyan visszásságok, ami a végleges döntését befolyásolják. Így elkerülheti, hogy a hangzatos reklámú, amúgy korrektnek tűnő hirdetéseknek bedőljön, valamint a szakmailag, emberileg kellemetlen meglepetéseket is.

6. Fontos-e a képzés akkreditáltsága?

Azt érdemes előbb világosan látni, hogy mi a szerepe egy képzés kurrikulumában az akkreditáltságnak vagy az állami engedélynek. Az akkreditáltság vagy az államilag engedélyezettség  lényege egyfajta minőségi garancia biztosítása. Érdemes megnéznie, hazai és külföldi képzések esetében is, hogy a coach képzés bejelentett képzőnél történik-e, államilag engedélyezett, vagy valamilyen coaching egyesületi akkreditáltságú-e, illetve a képzést befogadó egyetem/főiskola kiegészítő továbbképzési bizonyítványát adja-e ki. Érdeklődjön korábbi résztvevőktől a képzés minőségéről (mérlegelje a pozitív és negatív kritikákat, figyeljen arra, mi fontos Önnek egy képzésnél).

A mi tippünk: Véleményünk szerint a képzés minőségét az oktatók személyi érettsége és szakmai felkészültsége garantálja. A különféle akkreditáltságok ezenkívül komoly reklámértéket is képviselhetnek, mégis nem feltétlen nyújt garanciát a képzés minőségére, és a jövőbeni coaching karrierre. Ahogy javasoltuk, legyen a képzőkről személyes benyomása is! Ne feledje, nem az akkreditáltság teszi, hogy lesz-e a jövőben coachként munkája, hanem az érett coach identitás, és a jól végzett munka után ügyfelei szolgálnak a legjobb referenciaként.

7. Mi a saját célkitűzése?

Ne csak a coaching képzőket vizsgálja meg, hanem Önmagát is! Ehhez segítségül kínálunk pár kérdést, ugyanis ha Önmaga igényeivel világosan tisztában van, könnyebben és gyorsabban orientálódik a képzések között.

Amit saját magától kérdezzen meg:

¤ Milyen okból köteleződöm el, és fordítok időt, pénzt a coaching képzésre? Milyen hasznom lesz ebből?

¤ Mi fog változni a coaching képzés után, és mennyire reális ez? Milyen más tényezőktől függ ez a változás?

¤ Milyen kompetenciáim, tapasztalatom, és képességeim vannak meg máris, amire alapozhatom a képzést?

¤ Mennyi időt és pénzt fordíthatok a képződésemre? Milyen más képzés jöhet még szóba, amire ugyanezt a pénzt és időt rászánhatnám?

¤ Miből fogom észrevenni, érezni, hogy megérte coach-csá válni?

 

Snír Péter
Wiesner Edina